Mi�rt kell ivartalan�tani?

A n�st�ny vad�szg�r�nyeket ivartalan�t�s n�lk�l minden �vben p�roztatni kellene, k�l�nben t�lt�zelhetnek �s a t�lt�zel�sbe belepusztulhatnak.

A h�mg�r�nyek az ivar�rett kor el�r�se ut�n er�s szaggal �s jel�lget�ssel adj�k mindenki tudt�ra szexu�lis hovatartoz�sukat, r�ad�sul az ivaros h�mekkel v�res territori�lis harcokat v�vhatnak, az ivartalan�tott g�r�nyekkel �s az ivaros n�st�nyekkel szemben pedig f�lre�rthetetlen�l kinyilv�n�tj�k p�rz�si sz�nd�kukat. Az ivaros h�mek szaga, jel�lget�se �s a nem k�v�nt viselked�s csak �s kiz�r�lag ivartalan�t�ssal sz�ntethet� meg. Egy�ttal az ivartalan�t�ssal elker�lhetj�k az �llatok minden �vbeli, nem k�v�nt szaporulat�t is.

A h�mg�r�nyekn�l ezen fel�l p�rz�si id�szakban (ami lak�sban tartott �llatokn�l janu�rt�l eg�szen j�nius v�g�ig, j�lius elej�ig kih�z�dhat) nagy a sz�k�svesz�ly, minden�ron menni, sz�kni akarnak �s semmi m�s nem foglalkoztatja �ket, csak az, hogy n�st�nyt tal�ljanak �s p�rosodjanak.

Egy alom v�llal�sa nem egyszer� �s rengeteg buktat�t hordoz mag�ban, ez�rt hagyjuk meg a teny�szt�st azok sz�m�ra, akik m�r r�g�ta �s profi m�don �zik a teny�szt�st. �vr�l �vre egyre t�bb, k�s�bb, sajnos mentend� g�r�ny l�t napvil�got, akik csak az�rt sz�lettek meg, mert "a mam�ja, pap�ja olyan aranyos, sz�p, tov�bb k�ne vinni a v�rvonalat", vagy mert "j�l j�n az a kis zsebp�nz tavasszal", vagy "a picik olyan aranyosak, �s olyan �lm�ny, amit nem lehet kihagyni" vagy mert s�rg�s megold�s kellett a n�st�ny t�zel�s�re. A teny�szt�s nem sz�lhat p�nzszerz�sr�l �s nem lehet  sz�rakoz�s, ez egy teljes munkaid�s feladat. Azzal, hogy a k�lyk�k egy r�sze ivartalan�t�si szerz�d�ssel ker�l az �j gazd�khoz, azzal a teny�szt� elker�li egyr�szt a „t�megtermel�st”, m�sr�szt pedig azt, hogy nem megfelel� �llatok ker�ljenek teny�szt�sbe. A teny�szt� mindig re�lisan l�tja az �llatait, ki tudj�k v�logatni, hogy mely �llatok vigy�k tov�bb a v�rvonalat, m�g a gazdik �ltal�ban a saj�t �llataikat l�tj�k a legszebbnek �s ez�ltal esetleg olyan �llat is teny�szt�sbe venn�nek, amelyik b�r t�k�letes h�zikedvenc, de teny�sz�llatnak nem megfelel�.

Mi�rt kell pont ezt a g�r�nyt ivartalan�tani?

Amelyik k�ly�k mell� ilyen szerz�d�st �rat al� a teny�szt�, azt csak �s kiz�r�lag h�zikedvenck�nt szeretn� a teny�szt� gazd�n�l l�tni, nem  teny�sz�llatk�nt. Ez egyszer�en az�rt van, mert a teny�szt� m�r k�ly�kkorban kiv�lasztotta azokat az �llatokat, amellyel a v�rvonal�t akarja tov�bb biztos�tani. A teny�szt�k �vek hossz� sor�n �t szelekt�lt�k �s t�k�letes�tett�k az �ltaluk t�k�letesnek tartott vad�szg�r�nyeket. Csak azok a vad�szg�r�nyek maradnak teny�szt�sben, amelyekr�l a teny�szt� �gy gondolja, hogy azt a min�s�get, vagy m�g jobbat tudnak reproduk�lni, amelyet � meg�lmodott.

Ez term�szetesen nem jelenti azt, hogy a h�zikedvenck�nt �tadott �llat kevesebbet �rne, mint a teny�szt�sbe vonhat� t�rsai. �pp�gy gondos nevel�st, �pol�st kapott, mint a teny�szt�sre enged�lyezett t�rsaik. Csup�n a teny�szt� �gy gondolta, hogy jobb lenne ennek a k�ly�knek h�zikedvenck�nt �lnie, mint teny�sz�llatk�nt. Megadva a megfelel� mennyis�g� szeretetet �s figyelmet, ez a k�ly�k is t�k�letes t�rs�llat �s csal�dtag lesz.